Balkon Paraszt

Kifinomult automata öntözőrendszer nélkül kénytelen voltam egy 4 napos túlélő táborba vetni a gyermekeket, mivel Onedin Kapitány is elhagyta az ültetvényt.

A tábor:

Nem olyasmi Bear Gryllis-es gyerekmeséről van itt szó, ahova vihetnek a növények magukkal kést, dárdát, ejtőernyő zsinórt és nem utolsó sorban kulacsot(!).
NEM!
Ez igazi éhezéses-szomjazós valódi tűlélőtábor, ahol mindenki csak a hozott anyagból dolgozhat, és esélytelen bármilyen utánpótlás. Nem kaptak se kígyót, nem találtak se fagyott kecskét, amit gejzírben megfőzhetnének.
NEM!
Itt csak a napsütés volt állandó.

A hipotézis

Mérhetetlen önbizalmat merítettem a kísérlethez - bízva a paradicsomok több ezer éves történelmében -, mondván, hogy a vadonban élő paradicsomok sem kapnak minden nap vizet, főleg olyankor nem, amikor egy felhő sem takarja a napot.
Tehát a hipotézisem az volt, hogy gond nélkül túlélik a kiképzést.

Az eredmény

Az eredmény sajnos nem lett tökéletes, de a 18 palántából 16 biztossan túlélte, sőt még növekedett is.
A maradék kettő pedig a bőtermésű túltenyésztett koktél paradicsom. Név szerint 100&1000 és BalkonPari.

Még őket sem temetem, de az talán nem jelent túl sok jót, hogy Mr. 100&1000 elszárította az összes levelét, és most csak pár piros és pár zöld bogyó lóg a csupasz szárán.

Mr. BalkonParadicsom még hagyott pár levelet, sőt termést is, és virágot is hozott, így jobb esélyekkel ivott tegnap éjjel a kannából.

A többi 16.

A többiek sem élvezték a szolizást, de azért egyértelműen megmaradnak. 4-5 leveles hajtást bölcsen mindenki elszárított, hogy kisebb felületen párologtasson és egy két bogyót ráncba szedtek (igazából csak a narancssárga és az egyik fekete egyet), de ennyi.

Rájuk mérhetetlenül büszke vagyok.
Kiváltképp úgy, hogy még a termések is nőttek.

Ökörszív

Fekete

Narancsásrga ami ragyás lett

A citrom alakú rózsaszín

A marzano is elhozta az első bogyóját

A körtén nem látszik nagyon a növekedés, de pár milivel nőtt azért az átmérője

A Trinidad Scorpion Butch T is elkezdett végre bokrosodni. Bár virágot még nem villantott, lassan annak is eljön az ideje.

Már csak a szivárványnak kéne valamit mutatnia az életkedvből és teljes lenne a csapat. Remélem hamarosan ennek is eljön az ideje.

Ma reggel azért kaptak egy kis tápot, mert megérdemlik a jutalmat.

Miután sokan érdeklődtek már a paradicsomok állapotáról kénytelen vagyok írni egy gyors beszámolót.
Két okból nem írok sokat:

1. Mert aki már legalább 10 bejegyzést írt, az Magyarországon hivatásos bloggernek érzi magát.  És ha ez így van akkor ez már munka... én pedig most nyaralok.

2. Megjelntek a fizetett másolók is, szóval van mit olvasni a témában, még ha annyira unalmasan és hosszan írnak is erről a roppant izgalmas témáról, mint a linkelt példa.

Szóval most is inkább a képekre hagyatkozom, főleg, hogy kóstolni még nem nagyon volt mit az újak közül, egyedül a fürtös, amit már sikerült legelni, de be még nem számoltam róla.

Szóval a fürtös termése...Őööö..., hogy is mondjam roppant finom, ízes akár egy palacsinta, DE: olyan apró lett, mint egy koktél pari, de talán szemléletesebb, ha egy mókus heréhez hasonlítom. Sajnos nincs most szemléletes képem, de majd megkérem Onedin Kapitányt, hogy kerítsen egy mókust, amíg nem vagyok otthon.

Ezt a bébi méretet több oknak tudhatom be tudományos megközelítésben. Egyrészt gondolom számít, hogy nem tudott 8 méter mélyre legyökerezni, csak olyan 20 centire. Másrészt gondolom közrejátszhat az is, hogy a fürtöst két száron neveletem, azaz nem kacsoltam le maradéktalanul, mondván két szár kétszer annyi termés.
Harmadrészt pedig mi sem világosabb: bio.

Az ízéről meg annyit, hogy azt kóstolni kell. Lehet, hogy majd rakok fel vaterára párat és akkor meg lehet érte verekedni.

És akkor itt vannak a képek a különlegesebbekrőlhiouk (bocsánat, csak lecsaptam egy szúnyogot).

A fekete már csak pár nap és teljesen kész:

A körte is nagyon neki veselkedett:

Az ökörszív is elhozta az első bimbót:

A 100&1000et pedig már holnap lehet enni. (A kép szombaton készült)

És végül itt az édes narancssárga törpe paprika, ami jól láthatóan még zöld. 

Lassan már a szivárvány és a rózsaszín óriás paradicsom is hozza a gyümölcsöt, egyedül a Trinidad Scorpion Butch T miatt aggódom, nem nagyon akar beindulni. Sztem túl meleg van neki.

A vizsgaidőszak végével eljött a nyár és a szabadság, így gondoltam végre megadom ezt én is a növényeknek. Főleg annak a háromnak volt rá ordító szüksége, akik ráadásul már terméssel is megajándékoztak illetve a földicsresznyét helyeztem még tanuvédelmi program alá.

Szabadítsátok ki Parit!

A terv:

Mint minden rendes akció ez is egy jól átgondolt, tökéletes tervet kíván. Maga a tervezés folyamata roppant gyorsan ment, mivel egy BalkonParaszt az átültetés képességével születik. 

Az előkészületek:

Ezt a részt nem ecsetelem túlságosan, mert ez nem egy barkács blog, szóval legyen annyi elég, hogy a láda alját megfúrtam és kibéleltem takaró fóliával és utána földel.

A kivitelezés:

Hát ez volt az igazán nehéz feladat. Nem egy emberes meló (szerencsére Onedin Kapitány segített) és roppant finom, begyakorolt kézmodulatokat igényel. Ezen kívül egy rendes tüdőre is szükség van, mert annyira feszült maga a folyamat, hogy muszáj visszafolytani a levegőt.
Annak ellenére, hogy ezekkel mind rendelkeztem még így is sok volt a veszteség, mert a három növény gyakorlatilag eggyé vált a a börtönládával, aminek az lett a következménye, hogy a gyökérzetből bőven lett veszteség, de túl fogják élni.

A rehabilitáció:

Miután kiszendvedtük a a növényeket a börtönből már csak átkellett helyezni finom a megágyazott ládába és szépen körbe tölteni földel.

A végerdemény nagyon békés és nagyon menő! Örülök, hogy végre ténylegesen használatba került a gombaölő ládám.

A tanuvédelmi program:

Ahogyan a videóban is említem azért volt erre az akcióra szükség, mert leginkább darazsakat vonzottunk a kertbe, ami meg jobban szereti a sört, mint a virágokat, úgyhogy elmenekítettem Narniába, ahol levetkőztettem róla a levendula álcát. A gombát ott hagytam, hátha segít a dolgon.

Előszöris: többen kifejezték aggodalmukat a gazdaság válságos állapotával kapcsolatban és felajánlották segítségüket, de mindenkit sikerült megnyugtatnom, hogy csak 1 db palánta sérült az évszázad viharában.

Mindenesetre köszönöm a felajánlásokat, de továbra sem fér el több palánta a kertben és bízom benne, hogy a sárga körteparadicsom is, aki megfeleződött előnyt kovácsol ebből a helyzetből és szuperkacsokkal újra építi életét.

Szüret:

Erős paprika és paradicsom is leesett a tányérra.
A csípősből egyből négyet is lekaptam, ezek közül volt, ami már talán két hete is érett lehetett és volt, ami még nagyon friss volt.
Arra a következtetésre jutottam, hogy amit korábban szedtem le erősebb volt. Ez nem is ennél a paprikánál lesz fontos, mert az ég világon senkit nem lehet majd kiüldözni vele a világból, de a Trinidad Scorpion Butch T nem szeretném, ha veszítene majd az erejéből.
Szóval végső következtetés, hogy nem szabad a palántán érlelni, ha már készen van a gyümölcs.

És akkor most jöjjön Lugasunk első paradicsoma.
Viszonyítási alap: tegnap volt szerencsém olyan brazil marhát enni, ami után komolyan elgondolkodtam, a BalkonMarha tenysztésről. Az ember azt gondolná, hogy ahol ilyen marhát szolgálnak fel ott a paradicsom is kiváló... és igen az lett volna, ha előtte nem kóstolom meg a saját termésemet.
Szóval a lugasom díjnyertes paradicsomot terem. Nem azt az édes fajtát, amit a koktél hoz, hanem az igazi lecsó paradicsomot, azt, amit a zsíros kenyér mellé lehet harapni, miközben a szomszéd balkonra fröccsen a leve.

Elégedett vagyok vele. Megdícsértem és holnapra már hozza is a következő bepirosodott gombócot Fürtössel együtt.

Ármány:

Muszáj vagyok valami trükkhöz folyamodni a földicseresznye ügyében, ugyanis ide az ötödikre egy részeg méh vagy kokós dongó nem hajlandó felzaklatni magától és mivel nem önporzó a drága kicsit kénytelen voltam feltúrbózni.

Illat és szín:
Kaptam asszonypajtitól két csokor levendulát, amit fel is tűztem a karókra, hogy illatozva messziről is ide csalogassa azokat a szőrös repülő ecseteket. Lila.

Szín és hívogató környezet:

Szintén asszonypajtitól kaptam egy kertitörpe-önöntöző-gombát, amit bele is döftem a földbe, hogy ezzel is szimpatikusabbá tegyem az idetévedő melósoknak. Piros és sárga.

Hja igen. Biztos, hogy nem fogom én elvégezni azt a melót mindenféle különlegesen finom ecsettel, amire rovarok garmadája van kiképezve. Ha nem jönnek be ezek a trükkök akkor majd többet megyek piknikezni és viszem magammal ezt a két palántát is. Amúgy meg Onedin Kapitány állítása szerint már meg lettek környékezve a virágok, hát reméljük, hogy igaza van.

A tragédia:

Az elmúlt napok legszomorúbb történésével kezdeném ezt a bejegyzést, mert egyrészt kötelességemnek érzem, hogy beszámoljak a veszteségekről is, másrészt szeretnék gyorsan túl esni rajta.
Jobb, ha mindenki megtudja, hogy egy BalkonParaszt élete nem csak játék és mese. Ugyanúgy megvannak ennek a műfajnak az árnyoldalai, ahogyan bármi másnak...
De még mielőtt még nagyon lehúznék itt mindenkit, inkább csak leírom, hogy mi történt, és akkor túl is leszünk a sokkon.

(Gyengébb idegzetűeknek ajánlom az amputálásnál bevetett trükköt, mielőtt elájulnának a hírtől.)

Keresztbe tört a sárga körte paradicsom.

Igen.

Több verzió is keringett a kertben a gyászos eseményről, állítólag a szomszéd 100&1000 végignézte, de a Marzano esküszik rá, hogy nem úgy történt, ahogy azt a sokat termő sárga szomszédja elmesélte.

100&1000 meséje:
Szerinte annyi történt, hogy a tegnapi hurrikán lefújta a korlátról a felmosó rongyot, ami így 70 centit zuhant 1 teljes G-vel, miközben oldalról meglökte az évszázad vihara ~130-178 kmph sebességgel. A felmosórongy, ami még nedves volt, tömegével és sebességével könnyedén ketté vágta a körte paradicsomot, egészen pontosan a virágjai alatt.

Marzano meséje:
Az olasz szósz paradicsomom szerint, egyszerűen annyi történt, hogy amikor takarítottam a kertet, és a széket nekitámasztottam a korlátnak, az elcsúszott, és súlyánál fogva, illetve a nagyjából 50 centi zuhanás ~0,8 G-vel (a korláton csúszva a súrlódási erő negatívan hatott a gravitációs erőre) könnyedén ketté vágta a körte paradicsomot egészen pontosan a virágjai alatt.
Marzano szerint én voltam a tettes.

Elnézést kérek, de felzaklatott a post írása. Nem tudom most folytatni.
Majd este vagy holnap befeje

Rég írtam már a gyümölcsökről, mert volt sok dolgom így most rengeteg mindenről kell beszámolnom a zinternetnek.

Kezdjük azzal, hogy mindenki nagyon szépen megnőtt.
Egészen pontosan akkorát nőttek, hogy már várom a pillanatot, amikor megpróbál valamelyik lehúzni egy cigivel.
Még pontosabban meg látszik a képen, hogy a mekkoraság.
Hozza már az összes a virágos hajtásait, az ökörszív már ki is nyílt, a 100&1000 meg már az első bogyókat is kirakta.

És igen. Amíg az új szerzemények a magasba emelkedtek addig a régieken beértek az első termések is.

Itt a pepperóni, ami így éretten már tényleg nem hasonlít a macskakukira, szóval ez már biztos, hogy nem az.

Sajnos nem volt olyan csípős, mint amire számítottam, nem okozott problémát egészben megenni. Lehet, hogy korán szedtem le, de az is lehet, hogy későn. Van a palántán egy másik ami szintén késznek néz ki, azt hagyom egy picit tovább, hátha erősebbre érik. Ha nem jön be akkor a következőt hamarabb leveszem.
Ja és természetesen minden nap beszélek majd hozzá csúnyán és kicsit megpofozom őket.

A TV paprikáról nincs képem, mert beletettem asszonykám szendvicsébe (valóláyban megengedtem neki, hogy beletegye magának).

Itt van a koktélpari. Nem volt rossz, de annyira átütő sem.
Igen, paradicsom íze volt, de azért nem dobtam hanyat maga tőle. Remélem a többi palánta azért többet tud majd az ízekről.
A lugasról nemsokára kiderül, hogy mit tud, mert már elindult a színek útján Ő is.

Szóval a lényeg, hogy ha így haladunk akkor agusztusban mehetek a piacra, de nem fogok eladni semmit, csak kirakom, hogy mindenki irigykedjen.

Utolsókból lesznek az elsők.

Ezzel a közmondással soha nem tudtam maradéktalanul egyet érteni.
Ez igazából csak egy frappáns vigasztalás, amit nem véletlenül csak kisgyerekeknél használunk.
Az érett piros felnőttek tudják, hogy az az igazi, amikor végig első vagy, ahogyan tudta azt Risztov Éva is Londonban.

És ahogy tudja azt a Balkonparadicsomom is, ugyanis befordult a célegyenesbe azzal a szem paradicsommal, ami először jelent meg rajta.
Nem érte utól se Lugas, se Fürtös, de még csak 100&1000 sem!
Nem akarom elkiabálni, de akkora előnye van, hogy szerintem ezt már nehéz lesz a hajrában behozni, még ha láttam is, hogy Mr. Fürtös nagyon megtudja nyomni a végét. Egyértelműen utolérte Lugas barátunkat. Mondjuk Lugast amolyan hegymászó típusnak ismertem meg, aki előtt végig lebeg a cél és hagyja, hogy a fiatalok beelőzzék. A lényeg, hogy felérjen a szószfödte piros csúcsra.

Íme itt van az első szín! A nyár elhozója!

Oké, értem én, hogy ami nem öl meg, az megerősít, és a pepperóni (vagy mi a franc) lehet, hogy ettől fog igazán csípni, de ezeket a narkós tetveket akkor is eltüntetem a kertből!

Nem elég, hogy a gombák ellen vívott csatában leveleink tucatjai vesztek oda!
Nem elég, hogy ezeket a leveleket most kezdtük el pótolni friss kacsainkkal!
Nem elég, hogy az édes napsugarak helyett csak a jegeseső "simogatta" virágainkat!
Nem elég, hogy a viharos szél derékba próbálta törni szárainkat!

Nem, mert most még ezek az ingyenélő tetvek is itt bandáznak a paprikák virágain!
A narancssárga törpe paprikán tegnap vettem észre a bimbókat és ma már ott sertepertélnek ezek az apró szörnyetegek ugyanúgy, ahogy a pepperónin is (megpróbálom most már következetesen így hívni).

Nem probléma, mert megvan ezek ellen is a tömegpusztító fegyver hála az orvosi egyetemnek, ami köztudottan káros az egészségre olyannyira, hogy még a pulmonológia verseny győztese is rászokik a cigire. Én már függő voltam amikor elkezdtem...

Szóval a lényeg, hogy már készül a biológiai fegyver, mégpedig minőségi tevéből.

Ezt fogom felhígítani 1 lityóra és egyenesen a szemük közé spriccelni.

Egyébként nem katasztrófa a helyzet, mert a paprikákon kívül mindenki nagyon jól érzi magát, sőt a 100&1000 (a nevét a terméshozamáról kapta) akkorát nőtt, hogy amikor legutóbb kimentem már a harlem shakere gyakorolt. Sztem még nem tudja, hogy már nem vicces.

(Megpróbáltam feltölteni ide az animgifet, de a blog.hu megint hátráltatja a minőségi blogolást és ráadásul twitteren sem válaszolnak.) 

Sőt, a fürtös is nagyon belehúzott, ahogy az ökörszíven is megjelentek az első virágbimbók, de ha jól láttam, már a fekete is hozza a sajátját, szóval működnek a palánták, legyökerezték és most jól belehúznak.

Amúgy ebben az egész tetű dologban az az érdekes, hogy kb egy rovar nem járt még a kertben és a földicseresznyém, amiről majd később írok nem önporzó, szóval kell majd szereznem egy házi méhet is valahonnan.

Egészen pontosan egy hónap 2 naposak.
Azt hittem, hogy ilyenkor már rég meglesz az első lecsóm, ennek ellenére még egy paradicsomot sem sikerült leszednem. De lassan azért eljön a szüret ideje, mert nagyon szépen megnőttek a gyermekek, szóval már csak pár nap lehet hátra.

Jöjjön akkor pár igazán igényesen összerakott montázs az egyhónapos locsolás, becézgetés, simogatás és Mozart hallgattatás előttről és utánról.
Illetve egy-egy képet felhasználtam a hónap közepéről is, hogy egészen tudományosnak tűnjön.

Csendben hozzáteszem, hogy nem mindegyik kép 100 %-ig napra kész, tehát amelyik pölö tegnap készült az már már sokkal nagyobb.

Sorrendben: TV, Lugas, Balkon, Fürtös, Macskafütyi (?)

(Próbáltam a képek alá írni, de ezúton is üzenem az illetékeseknek, hogy a blog.hu adminja használhatatlan és az F1-nek is vége, szóval nem idegesítem magam tovább.)

Ugyanitt bármilyen photoshopos munkát vállalok, de csak jó pénzért, ahogyan ezek a csodálatos képek is megvásárolhatók jó pénzért, de azt se bánom, ha még egy darabig a meg nem értett művész maradok.

Ami bejön az embernél miért ne jönne be a paradicsomoknál?
Végülis a béres csepp reklámban is az volt, hogy Béres felismerte az egyforma működést, hát így tettem én is és drasztikus módszerhez folyamodtam:

amputálás.

A döntésről:

Sokat beszélgettem a döntés meghozatala előtt jószágokkal, pro-kontra érveket sorakoztattunk fel és végül nehezen, de közösen meghoztuk a döntést. Sokat segített a 4 beteg palántának, hogy a többi egészséges 16 támogatta őket mind végig.

Ez azért volt fontos, mert így felismerték, hogy ha nem hozzák a kellő áldozatot barátaikat veszélyeztetik.

A folyamat:

Maga az amputálás folyamata nem különösebben bonyolult, viszont ha azt akarjuk, hogy elkerüljük a fölösleges traumát illetve sokkot akkor érdemes alkalmazni a jól bevált figyelem eltereléses módszert a szuri sem fáj, ha közben a nővér b—ogat elven.
Ennek a bemutatására készítettem az alábbi videót.

Az alkalmazott szöveg tudományosan alátámaztott, kommunikáció gyakolaton betanult formula.
A formulán kezdőknek nem érdemes változtatni.
A formulát egyaránt használhatjuk hím és nőstény palántákon is, mivel a hím ösztönösen figyel fel és mutatja virágját, míg a nőstény egyedek puszta gyökérből jövő féltékenység miatt kapják fel kacsaikat.

A végeredmény elég drasztikus, de prevenciós jelleggel erősen ajánlott.

És most beszéljenek a szomorú képek.